KARÁCSONYI DÍSZVILÁGÍTÁS MÁR SZEPTEMBERBEN

        Annyira haladunk a korral Szerbiában, hogy kezdünk egy cseppet túlzásba is esni. Belgrád Váci utcájában, a Knez Mihajlován már felszerelték a karácsonyi, újévi fényfüzéreket. Aki szeptember utolsó napjaiban a főváros központjában járt, csodálkozhatott rendesen, hogy mi is van. Itt vannak az ünnepek, csak mi nem tudunk róla?

        Általában advent első vasárnapjára szinte minden településen felkapcsolják a fényeket. Egyes helyeken kis pénzből gazdálkodnak, ott csak pár fára, villanykaróra kerül valamilyen dísz, máshol meg milliókat költenek, és szinte nappali fényben úsznak az utcák.

        Irigykedhetnek a budapestiek, a bécsiek, hogy nálunk már csillog-villog minden, készülünk ezerrel. Ők csak ott novemberben kapcsolják be az ünnepi hangulatvilágítást. Pedig kicsivel több pénze van a városvezetésnek, hogy kifizesse a világítás áramdíját, kicsivel többet költhetnek ajándékokra a lakosok… Ja, hogy arrafelé nem lesznek választások decemberben… Csak zárójelben jegyezném meg, hogy a fővárosi világítás értéke 4 millió euró.

        Annyi negatív hozzászólás érkezett a közösségi hálón a belgrádi fények felkapcsolásáról szóló cikkekhez, hogy rögtön nyilatkoztak is az illetékesek. Az igaz, hogy felszerelték, mert időben gondolkodnak, de tegnap csak kipróbálták, hogy milyen is lesz majd... Tavaly különben október közepén kapcsolták be az ünnepi világítást, hivatalosan február 17-én kapcsolták ki, de voltak helyek, ahol még májusban is világítottak. Újvidéken egyes oszlopokról le sem szedték. Szépet mutattak a nyár közepén a hópelyhek…

        Az is elképzelhető, hogy ez valamilyen jel lehet, hogy a belgrádiak megvilágosodjanak, és a fővárosi polgármester választáson ne az államelnök nevével fémjelzett lista nyerjen… 

80-NAL IS SZÁGULDOZHATNAK LAKOTT TERÜLETEN...

        A közlekedésbiztonságról szóló törvény módosítási javaslatáról újabb hír szivárgott ki. Még az idén szeretnék elfogadni, hogy január elsejétől ez is életbe lépjen.   

        Jelen pillanatban, ha valaki lakott területen a megengedettnél (50 kilométer/óra) gyorsabban halad, akkor 6.000-20.000 dináros büntetésre és 4 büntető pontra számíthat, valamint bevonják egy hónapra az engedélyét is. Ez attól függ, hogy 71-gyel vagy 100-zal száguldozott az illető.

        Ez nem jó a tervezetet benyújtók szerint, túl szigorú, mondják, enyhíteni szeretnék a büntetéseket. Ha elfogadják ezt a szerintem értelmetlen javaslatot, akkor meneküljünk az utcákról! Íme, az ötlet: Nyugodtan lehet repeszteni 80 kilométer/órás sebességgel is, a büntetés 10.000 dinár lesz. Ha 8 napon belül befizeti az illető, akkor csak 5 ezres. Nem kapnak érte büntető pontot, az engedélyüket sem veszik el.

        Nyolcvannal! Az ötven helyett! Lakott területen! Nooormális? A gyerekek jutottak először eszembe. Mire a kis alsós balra néz, meg jobbra néz, meg balra néz, nem is látja az érkező gépkocsit. Meg a nyugdíjasok. Meg mindenki, úgy általában. A kerékpárral közlekedő néni, aki kenyérért indult. Biciklis és gyalogos gyilkosokat szeretnének?  Nyomják majd a sofőrök, ahogy a csövön kifér? A megálláshoz nem csak jó fék kell, hanem jó reflexek is. Az 50 km/h sebességkorlátozás betartása életeket ment meg. Gyermekekét, felnőttekét. Mennyit ér egy emberélet? 5000 dinárt?

Mi történik akkor 80 km/órás sebességnél?

        Az európai gyakorlat szerint, ahová Szerbia igyekszik, a maximálisan megengedett sebességhatár lakott területen 50. Ezzel is segítenek megvédeni a gyalogosokat a tragikus kimenetelű gázolásoktól. Mi haladunk erősen, nekünk 80 kell… 

VÁLTOZIK A MŰSZAKI VIZSGA!

        Nagyon elemükben vannak a törvényhozóink. Dolgoznak ezerrel. Újabbnál újabb törvényeket hoznak, lassan már napi szinten. Fizetéseink nem emelkednek, kiadásaink fokozatosan nőnek. Megreformálják a közlekedésbiztonságról szóló törvényt is. A módosítás foglalkozik az autó műszaki vizsgájával. A „tehnički”-vel. Vannak újdonságok is.

        A kipufogórendszer lehet rozsdás, kicsit korrodált, de csak egy rés lehet rajta, és az is csak a végén, ott, ahol a kipufogógáz távozik. Lyukas kipufogóval nem vezethetünk, és katalizátor nélkül sem. Ez segíti a kipufogógázok tisztítását.

        Az első szélvédőn nem lehet repedés, még egy egészen picike sem. A gumik nem lehetnek kopottak. A bordáknak megfelelő mélységűnek kell lenniük. Nem lehetnek repedezettek. Természetesen, minden keréken azonos méretű gumi van. Minden egyes kiegészítőnek az autóban kell lennie hiánytalanul: egészségügyi csomag, háromszög, vontatókötél, izzókészlet. Ellenőrzik a fékeket, a lengéscsillapítót, a futóművet, a lámpákat, a biztonsági öveket. Elöl, hátul minden övnek kapcsolhatónak kell lennie. Az ülések nem mozoghatnak, a gépkocsin nem lehet lyuk, szerencsétlenségből származó horpadás. Működnie kell minden lámpának (nem lehet repedt), az ablakmosónak ablaktörlőstől, szólnia kell a dudának…

        Még egy újdonság: a műszaki vizsgáról videofelvétel is készülni fog. Bizonyítási eszköz a modern technika vívmánya. Meglesik majd, hogy minden szabályszerűen történt-e, valójában volt-e a gépjármű műszaki vizsgán.

        Mindez a biztonság érdekben történik. A statisztikai adatok szerint Szerbiában évente 1000 szerencsétlenségben 70 ember veszíti életét az autó nem megfelelő műszaki állapota miatt. Ez van. Régi, öreg, húszéves gépkocsikat vezetünk, nincs pénzünk újra. Ennek meg minden baja van. Nyaralni úgysem járunk vele… Európában az élen járunk, mi vezetjük a legöregebb autókat... 

        A törvény január elsején lép életbe. A műszaki vizsga áráról még nem szólnak a hírek… 

DRÁGUL AZ ÓVODAI ELLÁTÁS

        A szerbiai oktatási és nevelési törvény módosításának tervezete szerint drágulni fog az óvodai ellátás. Ez az összeg még nem növekedett az utóbbi időben, úgy néz ki, valakinek eszébe jutott, hogy innen is lehet pénzt kicsikarni. A jelenlegi állás szerint az önkormányzatok a gazdasági ár 80 százalékát fizetik, a szülők pedig „csak” 20 százalékát. Ezért ilyen olcsó, mondják a szakemberek. Szerintük. A szülők már nem így gondolják. A havi összeg mellett tisztasági csomagot is vinniük kell: WC-papírt, papír zsebkendőt, szalvétát, törlőkendőt, folyékony szappant. Van játékpénz, kiadás a papírra, mindenféle szülői hozzájárulás, fellépésekre különféle öltözetek, foglalkoztató könyvek… Az önkormányzatok állják a fűtés, a felújítási munkálatok, a fenntartás, az óvónők fizetésének költségeit.

        A tervezet szerint a jövőben az önkormányzatoknak kevesebbet kell költeniük az óvodai ellátásra. Vagyis a kormánynak kevesebbet kell átutalni ilyen célra. Nem kell fizetniük a 80 százalékot. Mladen Šarčević oktatási miniszter szerint nincs értelme, hogy a szegényebbek és a gazdagabbak ugyanannyit fizessenek. Minden szülőnek lesz egy „szociális kártyája”, amit én szegénységi bizonylatnak neveznék felénk. Ez alapján döntik el, hogy kinek, mennyibe kerül az óvodai ellátás. Relatív minden. Ki a szegény? Szerintem, mindannyian azok vagyunk… Akinek van bejelentett munkája, megkeresi a minimális fizetést, már gazdagnak számít majd a törvény szerint. Hogy abból nem lehet megélni? Az már senkit sem érdekel…

HOGYAN KERESETT A RAVASZ RÓKA 2,8 MILLIÓ FORINTOT?

        2017. augusztus 28-án újra útjára indult az Áll az alku televíziós vetélkedő. Bevallom, valamikor tíz éve láttam belőle egy adást, elég is volt. Meg ma, teljesen véletlenül. Rosszul nyomtam meg a távirányító gombját. A játékhoz csak szerencse kell, tudás nem igazán. Táskákat kell nyitogatni, ennyi. Jobban szeretem a műveltségi vetélkedőket. Egy fiatalember játszott éppen, és olyan jókat mondott, hogy leragadtam. Valamiket számolt, statisztikai adatokat írt, logikai összefüggéseket keresett, hogy melyik táskában lehet az 50 millió forint. Róka néven szólította a műsorvezető, Gundel Takács Gábor. Gondoltam, biztosan a ravaszsága miatt nevezték el a többiek Rókának, biztosan valamilyen furfangos számítások alapján szeretné megnyerni a főnyereményt.

        Miután Google a barátom, és mivel véletlenek nincsenek, pillanatok alatt kiderítettem nagy nyomozói szaktudásomnak köszönhetően, hogy egy délvidéki fiatalember előtt van a 14-es táska. Immáron nyolcadszor. A becsületes neve egyébként: Róka Gáspár. Matematikus. A ma esti volt a 19. adás, melyben szerepelt, „régi motorosnak” számított már a játékban. Ő a csapat statisztikusa, mindig, mindent szigorúan megtervez. Szereti a teniszt. A zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumból ballagott el. A biztosítási szakmában dolgozik. Soha nem járt még a Balatonon. Gyorsan pörög az agya, gyorsan pörög a nyelve is. Az adás előtt gyakorolta, hogy szépen, érthetően ki tudja mondani, hogy nem áll az alku. Azt is, hogy áll az alku.

        21 táska, 21 esély. Róka nem vitte el az 50 milliót, pedig a pénzt rejtő táska még játékban maradt. Benn volt még a robogó, a labdakilövő és a 3 millió forintot érő táska. Nem kockáztatott. Nem hívta ki maga ellen a sorsot. Alkut kötött az Igazgatóval, 2,8 millió forinttal távozhatott a stúdióból.

        Visszanéztem gyorsított tempóban a legelső adást. Rókánál akkor is a 14-es táska volt. 3 millió forintot rejtett. Mint ahogyan ma is. Valószínűségszámítás… 

AZ ELLENŐR JOGHURTRA SZOMJAZOTT

        Sosem lennék ellenőr Szerbiában. Nem tudnék úgy elmenni egy kisvállalkozás vezetőjéhez, hogy azt kaptam feladatul, hogy valamiért megbüntessem. Találnom kell valami hiányosságot az „áldozatnál”, hogy pénze legyen az államnak. Vannak ilyen hullámok, amikor a munkaügyi és az adóügyi felügyelőségek ellepik a környéket. Vannak jogos meglátásaik, de vannak mondvacsinált büntetéseik is. A barátnőm azért fizetett, mert nem jó helyen állt üzletében az esernyőtartó. Minden átvizsgált üzletnél, vállalkozásnál találnak szabálytalanságot. Találniuk kell. A bírság meg nem is kevés… Olyan esetről is hallottam már, hogy bizonyos pénzösszegért az ellenőr kisebb büntetést ró ki. Ez biztosan csak valami pletyka lehet…

        A következő történet sem pletyka.

        A niši felügyelőség egyik munkatársnőjét 30 napos vizsgálati fogságba helyezték, mivel feljelentés érkezett ellene. Szeptember 15-én egy kis üzletben rágót vásárolt, hogy megnézze, kap-e számlát. Kapott. Másra nem volt kíváncsi. Fogott két joghurtot, két tejet, egy csomag spagetti tésztát, egy kávét. Úgy gondolta, ennyi jutalom jár neki, amiért mást nem vizsgál, ezért fizetés nélkül távozott. A következő helyszínen kétezer dinárt kért a boltostól azért cserébe, hogy ne vizsgálja át az üzletet. Miután az eladó közölte, hogy a kamerák mindent rögzítenek, magához vett két szörpöt, majd továbbállt. A harmadik üzletben szintén kétezer dinárt kért, meg még három doboz cigit. Látta, hogy az eladó ideges, ezért úgy gondolta, megnézi, annyi pénz van-e a pénztárban, mint amennyit a kereskedő beütött a kasszába. Az eladó idegességében nem tudta teljesíteni kérését, a felügyelő 100 eurót kért, hogy ez ne kerüljön jegyzőkönyvbe. Megkapta a pénzt.

        Gyors a rendszer Szerbiában. Két joghurt, két tej, egy csomag spagetti tészta, egy kávé, két szörp, 2000 dinár, három doboz cigi és 100 euró miatt az ellenőr vizsgálati fogságban van. Mindössze pár nap alatt. Elítélendő a tette, nem vitás.

        Ha minden ilyen gyorsan működne nálunk, ha a „nagy halakat” is lefülelnék pillanatok alatt, ha nem rohangálna ennyi bűnöző az utcákon, akiket már régóta keres a rendőrség, és mégsem akar vagy mer megtalálni… Ha az igazságügyi rendszer működne, ha a korrupt miniszterek már nem lennének miniszterek… Ha Vulin nagynénje mesélni tudna…

        Sok a ha… Meg a hahaha is… Csak nem mi, egyszerű emberek nevetünk…

A LAKODALMAS ZENÉSZEK MELLETT A TORTAKÉSZÍTŐKET ÉS A FÉNYKÉPÉSZEKET IS ELLENŐRZIK

       A szerbiai felügyelőség bejelentése szerint a következő hónapban több lakodalomban is ellenőrzés várható. Bár lassan vége a lagzis időszaknak, úgy néz ki, egyre több pénzre van szüksége az ország vezetőinek… Már írtam róla ITT, hogy augusztus elsejétől minden zenésznek, együttesnek, énekesnek adóznia kell. Mostantól kezdve vizsgálni fogják a torták eredetét, valamint a fényképészek működési engedélyét is kérni fogják.

        Falusi lakodalmakban sok helyen még mindig visznek tortát a vendégek. Van, aki saját maga készíti, vagy a szomszédasszonyát kéri meg, hogy süssön valami finomat, esetleg rendel a tortás asszonytól, aki a legjobb reformtortát készíti a környéken. Ilyen sem lehet tovább a felügyelőségről szóló törvény szerint. A törvény valójában még 2015-ös, de most kezdik igazán alkalmazni. A menyasszony és vőlegény tortája is csak hivatalosan bejegyzett cukrászdából származhat. A vállalkozásnak rendelkeznie kell minden szükséges engedéllyel, ezzel is szeretnék megelőzni, hogy valaki megbetegedjen a nem megfelelően tárolt élelmiszerektől. Az aprósüteményeket sem készíthetik a családtagok, szomszédok, vásárolni kell… Mi lesz az igazi, finom, szegfűszeges, tetején cukrozott lakodalmas kaláccsal? Elkobozzák a felügyelők?

        A nem bejegyzett fényképészeknek is jó biznisz egy lakodalom. Persze, a bejegyzetteknek is, csak nekik kevesebb marad a zsebben. Fényképezik az ifjú párt, a násznépet, azután éjfél előtt már meg is vásárolhatjuk a képeket. Én még sosem kaptam mellé számlát.

        A büntetések 50 ezertől 2 millió! dinárig terjedhetnek. 2 millió, nem elírás. Büntetik a megrendelőt és a tortakészítőt, fényképészt is. Hogy mitől függ, hogy kit, mennyire, arról nem szól a fáma.

         Még ihatunk házi pálinkát a lagziban, a menyasszonytánc is adómentes egyelőre... 

        Én azt a törvényt várom, amelyik megtiltja, hogy itthon főzzek. Amilyen országban élünk, ez sem elképzelhetetlen…

A KÁTYÚ SZÜLETÉSNAPJA

        Ha van játékos kedvű olvasó, megszámolhatja, hogy hány kátyú található az utakon. Az utcájában. A településen, ahol él. A falvakat, városokat összekötő utakon. Bácsfeketehegy és Verbász között. Topolya és Moravica között. Temerin felé. Ada irányában. Becse környékén. Mindenfelé. A szakemberek az egyiket betömik, az eső, a csapadékos időjárás, az olvadás a másikat kimossa, a tehergépjárművek a harmadikat „megszülik”.

        Az úthibák miatt veszélyessé válik a gépjármű kormányzása. Az autóban is kár keletkezhet.  Kilyukad a gumi, deformálódik a kerék. Mire bebizonyítjuk a biztosítónak, hogy mi is történt, fényképezünk, szemtanút keresünk, rendőrt hívunk, beleőszülünk… Ismerős terepen kikerüljük a lyukakat, ismeretlen helyszínen viszont könnyen belehajthatunk. Sok helyen tábla sem jelzi a veszélyt. Kevésbé forgalmas mellékutakon ki tudja, mikor javítottak utoljára…

        Az egyik niši utca lakói megunták, hogy egy hónapja nem történik semmi az úton lévő kátyúval. Valahogy szerették volna felhívni az illetékesek figyelmét, hogy ideje lenne már tenni valamit. Bulit szerveztek a lyuknak. Megünnepelték az egy hónapos szülinapját.  Ahogy illik, volt torta, tűzijáték gyertya, vendégek, éneklés, köszöntő, lufi, videós…

        A kezdeményezés sikerrel járt. Megérkezett az új aszfalt, eltűnt a munkálatok jelző tábla. A lakosok elégedettek.

        Különben nem először szerveztek ilyen akciót a leleményes polgárok. A kátyúkban ültettek már virágot is…

        Szimpatikus szülinap volt. Lehetne több helyen is ilyen ötletesen felhívni az illetékesek figyelmét…

FELÉNK BEVEZETTÉK MÁR AZ ISKOLAI EGYENRUHÁT?

        Vrčin Belgrád központjától 20 kilométerre található. Azt mondják, hogy az egyik legnagyobb falu Szerbiában. 10 000 lakosa van. Nyugalom, tiszta levegő, élhető környezet. Itt található a Sveti Sava Általános Iskola is. Felújított tantermek, új asztalok, műanyag nyílászárók, minden jóval felszerelt osztálytermek. Nem sok szociálisan hátrányos gyermek jár ide. Az iskola diákjai már egyenruhában érkeznek az iskolába.

        Az egyik neves divattervezőnő, Dragana Ognjenović az oktatási minisztérium kérésére megtervezte a diákok formaruháját. Narancssárga, világoskék, szürke színkombinációban. A fiúké kis öltöny, inggel, nyakkendővel, a lányoké térdzokni, szoknyácska, ing, hózentrógerrel, nyakkendővel, zakóval. Mindehhez tornacipő a menő. Szépek. Aranyosak. Szeretem a narancssárgát. De hogy nem praktikusak ezek az öltözetek, az is biztos…

        Mladen Šarčević oktatási miniszter is meglátogatta az intézményt. Büszke rá, hogy milyen okos ötlet az egyenruha bevezetése, mert ez, ahogy ő mondta, rendet tesz az iskolákban. Másként viselkednek majd emiatt a gyerekek a jövőben, nem lesznek különbségek a diákok között, megnő az iskolához való tartozás érzése. A szülő meg különben is vesz ruhát a gyermekének, nem lesz olyan nagy kiadás.

        Ezek a formaruhák 6500 dinárba kerülnek. Egy váltás. A nyári szerelés. A gyerek leeszi, leissza, bepiszkolja, összefestékezi. Kell még egy belőle. Zokniból több is. Tavaszra meg már kinövi. Kell majd egy újabb is… Meg az ősziből és a téliből is két váltás. Ez mennyi dinár is? Nem olyan nagy kiadás, mondja a miniszter… Gazdagéknak biztosan nem. Ajánlom, jöjjön el pár vajdasági iskolába. Nézzen szét a kis falvakban. Tudakolja meg, hány szociálisan hátrányos gyerek jár a mi iskoláinkba. Hányan kapnak ingyen uzsonnát… Hány szülőnek okoz gondot a tanszerek, a könyvek megvásárlása… Mennyiből élnek, nem élnek a környékünkön…

        Valami praktikusabb öltözet kellene… A tisztán tartása sem mellékes, a mosása, a vasalása... A kis picurokon eléggé esetlenül áll ez a szerelés. Ebben még fogócskázni sem lehet egy jót. Meddig tart ezt tornaóra előtt levetni, majd felhúzni? Meddig tart a nyakkendőt megkötni? A nadrágot, inget ki- és begombolni? A tornacipőt bekötni? Egy reggeli öltözködés is izgalmas lehet… Hányan érzik kényelmetlenül magukat benne? Könnyebb benne a 12 kilogrammos táskát cipelni az elsősöknek? Jobb lesz a tanulmányi eredményük? 

        Felénk majd biztosan köpeny lesz. Olyan igazi munkásköpeny. Erre telik majd. A belgrádi luxust nem sokan engedhetik meg maguknak. Minden iskola külön döntést hoz. Az biztos, hogy nem a ruha teszi az embert. Nem is a köpenyt. Így is, úgy is lehet illetlenül viselkedni, káromkodni, pofázni, nem tisztelni a felnőtteket, nem tanulni.

        Az iskolai egyenruha bevezetése az oktatási minisztérium legfontosabb projektje jelen pillanatban. Az, hogy a tanároknak semmi joguk sincs, hogy az átlagfizetés alatt keresnek, nem érdekes. Az sem, hogy az egész oktatási rendszer úgy rossz, ahogy van. A minőségén kellene javítani. Ebbe kellene pénzt befektetni. Az sem érdekes, hogy a gyerekek túlterheltek, egy magyar nyolcadikosnak 34 iskolai órája van hetente. Ha esetleg sportol, valamilyen hangszeren is játszik, érdekli a néptánc, akkor a 40 órás munkahetet pillanatok alatt ledolgozza. És még tanulnia is kellene… Az iskoláink felszereltségéről ne is beszéljünk. Nincs még WC papírra sem pénz…

U.i.: Felénk valamelyik iskolában bevezették már az egyenruhát?

EXPO, VÁSÁR ÉS BŰZ TOPOLYÁN

        Minden évben szeptember második hétvégéjén szervezik meg Topolyán az Expót.

        Minden hónap második vasárnapján vásár van Topolyán.

        Az év minden napján kegyetlen büdös van Topolyán. És Bajsán. És Kishegyesen.

        Az idei EXPO 2017 Mezőgazdasági és Gazdasági Kiállításra és Vásárra az egész Kárpát-medence területéről érkeztek kiállítók. Több mint 300 nagy cég, kisiparos, kézműves mesterséggel foglalkozó mutatta be termékeit és szolgáltatásait.

        A vásárra egész Szerbia területéről érkeznek árusok. Több százan kínálják portékájukat. Cipő, virág, alkatrészek, bútor, állatok, hatalmas a kínálat. A környékről több ezer vásárló érkezik.

        Ők mindannyian elviszik a nagyvilágba Topolya hírét. És Topolya bűzét. Ami évek óta elviselhetetlen. A levegő, a Krivaja folyó ilyen mértékű szennyezése normális országban elképzelhetetlen lenne. Nálunk, nem normáliséknál hiába tiltakoznak a polgárok, semmi sem történik. Aláírásokat gyűjtöttek, hogy mielőbb rendeződjön a helyzet. Semmi sem történt. Hiába szeretnének tiszta vizet a Krivajba… Hiába tudósít a sajtó a különböző megmozdulásokról, legyintenek csak az illetékesek… Egy maroknyi lelkes ember szívügyének érzi a dolgot, felemeli a hangját is. Júliusban mintegy 500 ember követelte a folyó szennyeződésének megszüntetését. Fordultak már a községi, a tartományi, a köztársasági illetékes szervekhez is, minden illetékes minisztériumhoz. Semmi sem történt. Feljelentést tettek a Tartományi Vízgazdasági Titkárságnál, a Tartományi Környezetvédelmi Titkárságnál. Semmi sem történt. A különféle felügyelők mintákat vettek, elemeztek, megállapították, hogy a szennyezés magasan meghaladja az előírt határértékeket. Oxigén szinte nincs is a vízben, jelenléte 300-szor kisebb az előírtnál. Megoldást nem igazán akar senki sem keresni. A gyárak továbbra sem a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően működnek.

        A kiállítás megnyitóján jelen volt a Tartományi Képviselőház elnöke. A mezőgazdasági és vízgazdálkodási miniszter. A tartományi mezőgazdasági, víz- és erdőgazdálkodási titkár. Ők is szippantottak egy kicsit a levegőből. Szerbiában 2016-ban hoztak egy kormányrendeletet, az áll benne, hogy a szennyezőknek 2025-ig egy szennyvíztisztítót kell kiépíteniük.  Hahó! 2025-ig! Addig még sok víz lefolyik a Krivaján! Vagy ki tudja, lehet, hogy élni sem fog már a kis folyó… Addig mi történik? Legálisan lehet szennyezni a környezetet?

        Nem tudom, hány városban tűrnék ilyen birkatürelemmel az ott élők, hogy a bűz ellehetetlenítse a mindennapjaikat. A topolyaiak, a környékbeliek megszokták már. Megszokták már azt, ami megszokhatatlan. Nagyon sokan közönyösek. A Žibel, az állati eredetű melléktermékeket feldolgozó üzem eszméletlenül bűzlik, a Perutnina Ptuj és a Topola húsfeldolgozó üzem is vétkesek a szennyezésben, de vannak még más vállalatok is, akik a környezetvédelmi eljárásokra fittyet hánynak.

        Az Expónak lassan vége. A vásári árusok összepakoltak. A békák, a halak, a vadkacsák menekülnek. A Topolya, Bajsa, Kishegyes felett keringő nyomasztó bűz itt maradt. A mérgező anyag, a mocskos lé továbbra is folyik a Krivaja folyócskába. 

AZ UTOLSÓ KÍVÁNSÁG

2017. szeptember 9., 10 óra 17 perc

A Szabadka felé vezető autóúton mindenfelé tábla, hogy munkálatok folynak, hogy lassítsunk, hiszen épülnek a fizetőkapuk. Rendes vezető vagyok, betartom a szabályokat. A negyvenes táblánál egy fekete macska szép lassan átbandukolt előttünk. Az egyik legnépszerűbb babonánk szerint, ha átmegy előttünk egy fekete macska, szerencsétlenség ér bennünket. Van ennek ellenszere is, de egyiket sem tudtam bevetni. Nem jöhetett össze, hogy mielőtt átmenne előttem, gyorsan hátat fordítsak neki, mert lehet, hogy az előttem lévő autót hátulról meglöktem volna. Az, hogy lépjek hátra hármat, szintén kivitelezhetetlen volt. Ha pedig a bal vállam fölött háromszor átköpök, a mögöttem ülő nagynéném le is ütött volna…

10 óra 34 perc

A Horgos 2 határátkelőhelyen nincs nagy sor. Gyerekem megszámolta: 14 autó áll előttünk. Nem haladunk. Sőt, meg sem mozdulunk. Amikor pedig megindulunk, a csiga lehagyna bennünket… Az előttünk lévő autókban ülők folyamatosan szállnak ki, nézegetik, hogy mi történik. Migránst nem látunk, kábítószert nem találnak, egyszerűen csak ilyen lassú a rendszer…

11 óra 22 perc

Átérünk. 14 autó 48 perc alatt. Nem igaz, hogy erre nincs valamilyen megoldás. Hogy nem lehet valamit tenni ellene. Egy iciri-picirit gyorsítani valahogy…

11 óra 48 perc

                  

A szegedi Tesco Extra nyitva van. Ez azért hírértékű, mert Magyarországon 12 nagyáruház dolgozói teljesen beszüntették a munkát. A legfrissebb adatok szerint este fél 8-kor már 30 Tesco volt zárva. 25 százalékos bér- és a 15 százalékos létszámemelést követelnek. Szegeden is fennakadások voltak, a polcokat nem töltötték fel, több helyen táblák figyelmeztették a vásárlókat, hogy most éppen nem dolgoznak. A húsos pult zárva, a péksüteményeket a kocsikon hagyják, amiket csak úgy kitolnak. Az egyetlen működő kasszánál nem is lehet látni a sor végét. Az önkiszolgálós kasszánál is óriási sor áll. Ezt választjuk. Lassan haladunk. A kasszák mintha megbolondultak volna. Sípolnak össze-vissza. A környéken egyetlen ember sincs, aki segítene. Sokan fel is adják, inkább beállnak a kasszás nénihez, vagy a teli kosarat otthagyva másik boltot keresnek… Nem türelmetlenkedtem, megértem a dolgozókat, támogatom a kéréseiket. Nekem, a vásárlóknak kis kellemetlenséget okoznak, nekik viszont jobb életkörülményeket jelent. Remélem, sikerül elérniük azt, hogy normális fizetést kapjanak, normális körülmények között dolgozzanak.

18 óra 2 perc

Már Röszkén várakozunk a határon. Még 19 óra előtt szeretnénk átérni Horgos 2-n. Időközben voltunk rokonlátogatáson, unokahugi szülinapján. Plusz egy fővel térünk haza, hozzuk nagymamám húgát is. 82 éves. Pont ezért, megnéztem a Határfigyelők csoportot, a Rendőrség hivatalos oldalát, hogy mennyit kell várakozni. Azt írják, semmi izgalom. 11 autó volt előttünk. Fél hétkor még nyolc. Egy perccel hét óra előtt meg négy. Lezárták a határt. Fordították vissza az autókat. Közöttük bennünket is. Egy határőr, miközben a kormányt tekertem, cinikusan odaszólt: Kisasszony, nem kellett volna annyit nézelődni a boltokban, vásárolgatni, válogatni… Lesz ideje beszélgetni a másik határon, biztosan állni fog vagy három órát…  És vágott egy olyan fintort, amit nem lehet elfelejteni…

Volt időm, kedves határőr. Ott nem szóltam vissza. Nem jutottam szóhoz. Valami fojtogatta a torkom. Megalázónak éreztem a helyzetet. A mondatait. Éreztem a gyűlöletet a hangjában. Igen, az utolsó beszélgetésem volt a mai nagyanyám húgával. Ez a bánásmód volt az utolsó, ami megmaradt neki Magyarországról. Tudja, hoztuk haza, mert itthon szeretett volna meghalni. Nagyon beteg volt. Rákos. Az orvosok azt mondták, napjai vannak hátra. Az utolsó kívánságát teljesítettem ma. Hazahoztam. Itthon halt meg. 

ANTISTRESSZ LABDA KÖZBESZERZÉSEN

        A belgrádi Városi Tisztasági Közvállalat (Gradska Čistoća) közbeszerzési eljárás keretében érdekes dolgokhoz szeretne hozzájutni. A közlemény szerint minden egyes tárgyon szerepelnie kell a vállalat logójának, amit állítólag reklámanyagként osztogatnának. Előzetesként egy kis emlékeztető, hogy takarékoskodást hirdetett pár éve a kormányfőnk, aki a mostani államfőnk. Úgy néz ki, nem mindenkit érint ez a rendelkezés. Szegény nyugdíjasoktól levonták a 10%-ot, azt sem tudják, miből vegyék meg a tüzelőanyagot, a gyógyszereket, a hatalmon lévők meg költik a pénzt felesleges dolgokra… A mi pénzünket…

        A Tisztasági Közvállaltnak a következő dolgokra van égetően szüksége:

- 250 darab golyóstoll díszdobozban, kék színű,

- 250 darab 80 lapos notesz, ne legyen vonalas, a jobb alsó sarokban legyen a közvállalat logója,

- 250 darab bambusz USB pendrive, 4 GB, ezen ezüst betűkkel írja a cég nevét,

- 500 darab 6 darabos színes ceruza készlet, a dobozán narancssárga betűkkel legyen a cégjelzés, legyen hozzá hegyező is,

- 500 darab írókészlet, melyben van 1 vonalzó, 2 ceruza, 1 radír, 1 hegyező – ezeken is narancssárga betűk legyenek,

- 500 darab 6 darabos zsírkréta készlet,

- 500 darab non woven (nem szövött) anyagból készült tolltartó, 250 narancssárga, 250 pedig kivizöld színű legyen,

- 500 darab mici – 125 fehér, 125 narancssárga, 125 sötétkék, 125 kivizöld színű,

- 500 non woven anyagból készült hátizsák – 250 sötétkék, 250 narancssárga,

- 500 darab Spiner, játék, háromágú műanyagdarab csapágyas görgőkkel,

- 500 darab antistressz labda,

- 500 darab zöld színű ceruzatartó,

- 500 darab strandtenisz szett, mely két ütőből és egy szivacslabdából áll, az ütő fehér legyen, a fogója meg narancssárga,

- 500 darab esőkabát különböző színekben, melyekhez még kulcstartó is jár,

- 1000 darab környezetbarát ceruza narancssárga és kék színben.

Fontos, hogy egy cég reklámozza magát, fontos, hogy a vásárlók megismerjék a termékeiket, a szolgáltatásaikat. Tetszik, hogy mindent részletesen megterveztek, nem mindegy ám, hogy milyen színű az esőkabát, és a felirat sem rajta… Az, hogy mennyibe kerül mindez a közvállalatnak, nem derül ki. Valahol nincs rendjén, hogy a mi befizetéseinkből, a szemétdíjból, a vízdíjból vásárolnak ilyen dolgokat…

Nekem is szükségem van egy antistressz labdára… Logó nélküli is jó lesz…

AKCIÓ VAN!

        Szupermarket, nagyáruház, kisbolt. Ünnepek, húsvét, karácsony, szilveszter alkalmával különböző akciókat hirdetnek meg. Ilyenkor állítólag leárazzák a termékeket, olcsóbban juthatunk gyermekjátékokhoz, húshoz, italhoz. Népszerűek a hétvégi akciók is, de közönséges hétköznap is belefuthatunk leárazásba. A színes újságokat sokan lapozgatják, a szórólapokon kihagyhatatlan akciókat hirdetnek. Mosógép féláron, televízió 40 %-kal olcsóbban… Részletfizetésre buzdítanak, csábító feltételeket kínálnak. Egy mai kihagyhatatlan ajánlat:

        Biztosan mindenkinek van egy története, hogy valamilyen módon átverték. Akarva vagy akaratlanul, de megtörtént. Kicsivel többet mutatott a mérleg, mint ahány deka szalámit vásároltunk. Ez a pár deka talán nem akkora pénz a vásárlónak, viszont hosszú távon a kereskedőnek haszon. Hányszor mértük meg a szalámit, amikor hazaértünk? Nem vág földhöz, de sok kicsi, sokra megy…

        Én is vettem már lejárt árucikket. Siettem, pedig általában figyelek erre. Nem lesz semmi bajom a tegnap lejárt tejföltől, de akkor is… Felháborít…

        Vagy többet fizetünk bizonyos dologért a kasszánál, mint amennyiért hirdették…

        Nem kell mindennek bedőlni… A csak most, csak nálunk akcióknál nem árt egy kis második osztályos matematika sem.

1 sör – 55 dinár

4 sör - 249 dinár

Matekozás: 249:4 = 62,25 dinárra jön így ki egy sör ára.

        Mindkét termék mellett ott az akciós tábla. Mindkettőt leárazták. Az egy sört 25%-kal, a négyes csomagolást 22%-kal.

        A logika szerint olcsóbbnak kellene lennie a nagyobb kiszerelésű terméknek. Szerbiában logika nincs. Azért vegyük négyes csomagolásban, hogy könnyebb legyen vinni?

        Figyeljünk oda, néha számoljunk is… Ne hagyjuk, hogy becsapjanak bennünket…