2017. július 10., hétfő

A SZÚNYOG A VÉREMET AKARJA


       Egy szúnyog keserítette meg az éjszaka az életem. A fülem mellett zenélni kezdett: zzzzz, zzzzz, zzzzz. Semmi melódiaváltás, ugyanazt ismételgette. Egyre unalmasabban. Kezdődhetett a tánc. Ő szálldosgatott jobbra, balra, én meg csapkodtam a papucsommal előre, hátra.
        Úgy nézett ki, hogy szunyimunyi élvezte a játékot. Én egyre inkább úgy néztem ki, hogy nem annyira. Különben is azt hittem félkómásan, hogy pillanatok alatt kivégzem. Nem így történt. Mindent cselt bevetettem. Ültem, vártam, hogy valahova letelepedjen. Ha ez meg is történt, elillant, mire agyonüthettem volna. Feküdtem mozdulatlanul, így is vártam a nem egészen egy centis jószágot. Kicselezett.
        Nagyító nem volt kéznél, hogy megállapítsam, nőstény vagy hím szúnyoggal vívom a csatám. A vérem akarja, vagy csak úgy zümmög a nagyvilágba. Egy óra hossza után úgy éreztem, ha nőstény, akkor gyorsan szívja már a véremet, inkább hozzájárulok a peterakásához, legyenek életképes a petéi, és hagyjon már aludni. Vegye véresen komolyan az anyaságot! Ha meg hím, akkor keressen magának egy másik nőstényt, ne nekem udvarolgasson a zenécskéjével…
        Azután egy pillanatban úgy gondoltam, engedjen az okosabb. Ha már Noé nem ütötte agyon, én sem fogom. Bevallom, nem is bírtam. Ebben a helyzetben nem érvényes a közmondás, hogy az okos enged, a szamár meg szenved. Én voltam az okos is, meg én lettem a szamár is. Lefeküdtem. Számoltam a birkákat. Közben ő is kifáradt. Elaludtam. Reggel megtudtam, hogy nőstény volt a galádja. Abból is valamilyen mutáns fajzat. Akkora piros flekk lett a lábamon, mint még soha. És annyira viszketet, mint még soha.
        Kávé mellett feltettem magamnak a kérdést: mi értelme van a szúnyognak e világon? Értem én, hogy ő is csak élni akar, meg szaporodni. Értem a természettudósokat is, hogy ha nem lennének, akkor a vízi állatoknak nem lenne táplálékforrásuk, meg nem poroznák be a kakaócserjét, meg megváltozna a rénszarvasok vándorlási útvonala, meg hasonló okosságok…
        Biztosan mindennek megvan a miértje. Végül is, a politikusok között is sok felesleges állat van…


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...