Mindig jó
érzéssel tölt el, ha valahol szépítenek, újítanak. Ha gondolnak a fiatalokra, az
idősekre egyaránt. Ha összefog a közösség egy jó cél érdekében.
Topolyáról nekem először a fürdő jut
eszembe. Még gyerekkoromban vittek el a szüleim, azután visszatérő vendégek
lettünk. Úsztunk, ismerkedtünk, ettünk-ittunk. Szép volt, jó volt, nincs már. Estefelé,
fagyizás után betértünk a Beograd áruházba, nézelődtünk, anyukámnak mindig
szüksége volt valamilyen nélkülözhetetlen dologra. Háztartási cikkek, ruha,
cipő, bútorok, hatalmas kínálat várta a vásárlókat. Szép volt, jó volt, nincs
már. Mint ahogy sok minden nincs már Topolyán.
Építettek viszont egy új játszóteret az
áruház mögött. Folyt a vita a neten, hogy mi minden kerülhetett csekély 1.129.800,00
dinárba. Jöttek a rosszindulatú megjegyzések, hogy ki nyúlhatta le a pénz
javát. Hogy ez most választások előtti politikai poén, vagy tényleg jó szándék vezérelte
az építtetőket? A térre került csúszda, hinta, mászóka, kisebb-nagyobb
gyerekeknek való játék.
Sor került az ünnepélyes megnyitóra is. Ott
volt mindenki, aki számít. Ilyen elnök, olyan képviselő. A sajtó munkatársai is
tudósítottak az eseményről. Tévé, rádió, napilapok nem maradhattak távol. A
polgármester elmondta, hogy a játszótér biztonságos, mindenféle nemzetközi
szabványnak megfelel. Igen, sokba került, de a gyerekek biztonsága minden pénzt
megér. Azt nem értettem már akkor sem, hogy miért egy több mit 300 kilométerre
lévő Vrnjačka Banja melletti
cég a kivitelező, de mi beleszólásom van nekem ebbe...
Április 10-én volt a megnyitó. Elmúlt
egy hónap. Szomorúan látom, hogy a játszótér már nem biztonságos a gyerekeknek.
Eltűntek a csavarok, kiáll a beton, veszélyes az, aminek örömnek kellene
lennie. Megoldás?
A képek forrása: JÁTSZÓTÉR
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése