LECSAPOLÁSI DÍJ

        Szerbiában 2012-ben hoztak törvényt a vízlecsapolási illeték fizetéséről. Ez alapján állapítják meg a termő-és erdőföldekről, építési telkekről, a közutakkal borított és egyéb földterületekről való vízlecsapolás éves díjának mértékét. Egészen 2015-ig nem alkalmazták a törvényt, akkor érkezett meg a lakosok címére meglepetésként az adóügyi hivataltól a befizetésről szóló számla. Visszamenőleg a 2013-as és 2014-es évre. Az állt rajta, hogy 15 napon belül fizetniük kell, vagy kényszermegfizettetésre kerül sor.

        Mindeddig csak azoknak kellett ezzel foglalkozniuk, akiknek mezőgazdasági földterületeik voltak mostantól pedig mindenkinek, akinek a nevén bármilyen terület, erdő, telek, építkezési terület van. A termőföldek után a lecsapolási díj évi összege a kataszteri jövedelemtől függ. Másként fizetnek a jogi személyek másként a természetes személyek. Másként községenként. Ezt bizottság állapítja meg. Más összegek vannak a rétek, legelők, erdőföldek, építési telkek, közutakkal borított és más földterületek esetében. A lecsapolási díj évi mértéke a telek, illetve a föld szerinti kataszteri község mezőgazdasági telkeinek átlagos kataszteri jövedelmétől függ, és a termőföldek lecsapolási díjának a hússzorosa. A lecsapolási díjat a vízügyi törvény (ez megjelent a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében) értelmében kell elszámolni, kiróni és behajtani.

        Hatalmas felháborodást okozott a csekkek érkezése, de mint minden, ez is elmúlt. A vajdaságiak, mint mindig, a legnagyobb százalékban tettek eleget kötelezettségeiknek. A fizetendő díjat a vízelvezető rendszerek, csatornahálózat (22 ezer kilométer van csak Vajdaságban!), az infrastruktúra, szivattyútelepek, mezőgazdasági, erdészeti földterületek korszerűsítésére, karbantartására fordítják. A vízlecsapolási illetékből jut a vízgazdálkodással megbízott közvállalatokhoz is, ők tartják karban az öntözőcsatornákat. Ez mind a lakosság érdekeit szolgálja aszály esetén, de így védekeznek a belvizek ellen is.

        Miután a kataszterből kapják az adatokat, rengeteg hiányosság van. Nem is értik egyesek, hogy milyen területeiken végzik a lecsapolást, mert az nincs is a tulajdonukban. Nem is akkora területen élnek. Több éve elhunyt személyek nevére is érkezik végzés. Utóbbi esetben a rendőrségtől kérik az adatokat. A polgárok meg szaladgálhatnak, hogy most mi is van… Valamilyen hiba van a rendszerben. Néha úgy tűnik, hogy valaki a hasára csapott, majd kiküldött valamilyen összegeket. Ez pár száz dinártól több tízezer dinárig terjed. Ja, és nem lehet fellebbezni a végzés ellen. Közigazgatási pert lehet indítani. Ihhh…

        A legmorbidabb esetek a 2014-es hatalmas szerbiai árvízkor voltak. Azok a szerencsétlen emberek is kaptak vízlecsapolási díjat, akiknek mindenüket elvitte az ár. Még morbidabb, hogy ki is kellett fizetniük.

        Most újra érkezett a postás. Hozta a csekkeket a 2015-ös, 2016-os évre. A fizetési határidő ismét 15 nap. Nem tudom, én olyan területen élek, ahol nem lecsapolni, hanem öntözni kell. Sok ismerősöm viszont panaszkodik, hogy egy nagyobb esőzés után a talajvíz elönti a pincéjüket. Szerbia olyan helyein, ahol meg árvizek vannak folyamatosan, ott meg nem tettek évek óta semmit. Máshol sem a víz kérdésében. Ma is több településen esik az eső, és több települést öntöttek el a megáradt folyók. 

Haladó Szerbia.